Stuber Andrea

Az ilyen nő

Ibsen: Hedda Gabler

Katona József Színház

színikritika

Zsöllye 2002.III.

 

Az ilyen nő

Henrik Ibsen: Hedda Gabler

Katona József Színház

 

f: Kúnos László dr: Morcsányi Géza j: Kovács Andrea mv d,r: Gothár Péter

fsz: Básti Juli, Máté Gábor, Máthé Erzsi, Kiss Eszter, Haumann Péter, Fekete Ernő, Olsavszky Éva

 

Jelentem: újra van hal. Sokszor volt már Gothárnál hal a színen. Ezúttal igazi, nem élő, de halból készült hal szerepel a Gothár Péter rendezte Hedda Gablerben a Katona József Színházban. A második rész elején rágcsálja el Kiss Eszter (Elvstedné), aki bonyolult szőke parókát visel. Máté Gábor (Tesman) pedig övre folyó hasat, de úgy éljek: direkt erre az estére, a norvég kultúrtörténész kedvéért eresztett pocakot a színész, hiszen ha tegnap a Tartuffe ment, akkor ott még szikár, széllelbélelt, szabadelvű Cléante-ot játszott nagyszerűen. Haumann Péter férfiszámba vehető Brack bírójának arcán meg láthatatlan nyál csorog, amint veszélyesen köröz főhősnőnk körül. Heddát azonban Ejlert Lövborg érdekli csak – ha ugyan valaki -, aki Fekete Ernő személyében kissé tán fiatal ide. Eléggé szétesett és szétivott sem tud lenni még.

Na. Többeket említettem röviden, érjük be ennyivel. A továbbiakban csakis Básti Julira fogok szorítkozni, feltehetőleg úgyis miatta, érte van ez az Ibsen-premier.

Básti Juli Heddájának megnyugtatóan barna a haja, imponálóan sudár az alakja, elegáns a mozgása. A szigorú Gabler tábornok rátarti leányaként jó magasan hordja az orrát. Könnyű kelméjű, finoman omló ruhákban jár, kézfején láncok fityegnek, s extravagáns ékszerét alva is magán tartja. Kedélye flegmatikus, modora maliciózus, hangvétele gúnyos, humora fanyar. Ez a nő igazi nagyvad. Ő tölti be és uralja a teret, a levegős Falk-villát, mely biztos úgyis bebútorozhatatlan és huzatos a rengeteg ajtó-ablak miatt. Hideg fuvallatot áraszt maga Hedda is. Fensőbbségtudata a tekintetében tetőzik, mely látványosan keresztül- és lenéző. Hogy tud undorodni például egy díszpárnára tapadt szőke hajszáltól! A legfőbb baja persze az, hogy pusztítóan unatkozik. Nincs más kedvtelése, mint Haumann Brack bírójával kokettálni. (Ismerjük a típust; az ilyen nő csak egy tét nélküli, komolytalan flörtben tud őszintén beszélni és póztalanul viselkedni.)

Szögezzük le, hogy Básti-Hedda a maga módján szereti Máté Gábor kicsit infantilis és nagyon teszetosza Tesmanját. Tűrhetően kedvesen tud ránézni néha, sőt, a nászútjukról való hazaérkezést követő reggelen még egy zseniális instant mosolyt is juttat neki. Meghitt, pajtáskodó kedvességgel honorálja, amikor Tesman kiszolgálja puncsszínű punccsal. De partnernek, magához méltó társnak nem tekinti őt. (Ezt a típust is ismerjük; az ilyen nő folyamatosan jutalmazza jóindulatúan lekezelt férjét avval, hogy a felesége.) Az asszony fegyelmezettsége mögül elősejlik, hogy egyrészt az idegeire megy Tesman, másrészt van egyéb nyomasztó lepleznivalója is: egykori furcsa, megoldatlan viszonya egy másik problémás kultúrtörténésszel, Lövborggal. A Lövborg-rejtély Bástin már akkor érződik, amikor az elzüllött kolléga először szóba kerül. Leginkább az hat rá, hogy az újra felbukkanó férfinak - Elvstedné személyében - van valakije. Heddának egyszerűen muszáj újra éreznie hatalmát Lövborg felett, ezért kell őt romlásba (vissza)döntenie. (Ez a típus sem ismeretlen; az ilyen nő elvárja az általa elutasított férfitól, hogy életfogytig őérte epekedjen.) Meg kell semmisítenie a fiatalember nélküle elért eredményeit: részint a nem-ivást, részint a tudományos művet. Így hát a kézirat a kályhában végzi. Majd a sajátosan elgyávuló címszereplő váratlanul főbelövi magát befejezésül.

Hedda Gabler legmélyebb milyensége, értékei és értéktelenségei, indítékai és szeszélyei az előadás alapján is épp oly nehezen megfejthetők, mint a darabot olvasván. (Énszerintem egyébként az a nő legnagyobb hitványsága, hogy Lövborg tanulmányát el sem olvassa, úgy veti tűzre.) Lehet mondani, hogy a norvég mester elég rejtélyesre vette a figurát. De Básti Juli képes annyira megszemélyesíteni, hogy számos átélhető, megtapasztalható, azonosítható női vonást fedez és fedeztet fel. A kritikus másokra ismer benne. Az önkritikus magára.

 

Stuber Andrea