Ajánlott levél

Sultz Sándor: Utazás Bozenba

Sultz Sándor: Utazás Bozenba (Merlin Színház)

Dramaturg: Radnóti Zsuzsa. Díszlet: Horgas Péter. Jelmez: Huszthy Edit. A rendezés az alkotók közös munkája.

Szereplők: Jordán Tamás, Egri Márta, Koleszár Bazil Péter.

Sultz Sándornak nagyjából egy tucat színdarabjával lehetett találkozni az elmúlt tizenöt évben. A most negyvenhét éves írónak volt ősbemutatója Pesten és Budán, Szolnokon és Egerben, Pécsett, Nyíregyházán, Veszprémben, Békéscsabán. (Második premierig eddig még nem jutottak el a művei.) Én történetesen mindegyik Sultz-darabot láttam színházban. Egyikre sem emlékszem. Kínos felismerés ez nekem. Meg is próbálom a felelősséget áthárítani a szerzőre, akit a korábbi kritikák általában ügyesnek és jó tollúnak, ámde semmitmondónak minősítettek. (Nem tudom, sikerült-e.)

          Valószínűleg az Utazás Bozenba című Sultz-munka is be fog sorolni a megnézett és meg nem ragadt művek közé. De evvel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy nem érdemes elmenni rá a Merlinbe, sőt. Aki jegyet vált e kis színház még kisebb színházába (Kamaraterem), az egy rövid, kellemes estét tölthet el ott Jordán Tamás társaságában. Az apropó Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése, mely alapját képezi emez irodalmi dokumentumjátékocskának. Itt jegyzem meg – mert most persze bűntudatosan belevetettem magam az életműbe -, hogy Sultz eleinte abszurdoidokat írt (pl. A hattyú halála, vagy az Öljük meg Józsit), majd rendszerváltási svunggal papírra vetett, tragikomédiának nevezett realistaszerű drámákkal állt elő (pl. És a hősök hazatérnek vagy a Romantika), az utóbbi években viszont amolyan „félönálló”, leginkább irodalmi művek vagy irodalomtörténeti adalékok által ihletett darabok kerülnek ki a keze alól (pl. a Molière Don Juanját folytató Mindörökké minek?, a Három nővérnek utánalövő A medve, vagy most a Gozsdu-sztori, illetve a szintén levelezés alapú, Szendrei Júliát megidéző Az aranyvirág – ezek közül most először kerül színre az egyik.)

Gozsdu Elek királyi ügyész és erdélyi író 57 éves korában séta közben látott meg egy 21 éves fiatalasszonyt, akihez odament és bemutatkozott. Ezután nyilván sürgősen távozott, hogy mielőbb elkezdhessen levelet írni neki. Kilenc év alatt 552 alkalommal mozgósították a postát ők ketten. Lehet mondani, hogy Weisz Anna nyert: négyszer annyi irományt kapott ugyanis, mint amennyit küldött. Sultz műve az írásos búcsú után három évvel, s halála előtt egy évvel állítja elénk Gozsdut, hogy megfogalmazza a nem létező 553. levelet. Ebben az idős, beteg író egyrészt visszakéri az Annának kölcsönadott könyveit, másrészt emlékezik, bölcselkedik, ítélkezik, nyafog és önsajnál.

          Pirosas színben játszó, belakott szoba tárul elénk a Merlin Kamaratermében. A tájkép a falon pont ott lóg, ahová akasztani kell: a felső keret a szekrény tetejének vonalához igazodik. A családi fotó lejjebb került, nyilván mert Gozsduné gondoskodott arról, hogy tőle elhidegült férje az ágyban fekve jól rálásson a képre. Az ágynak helyet adó dobogó szélén keskeny faoszlop magasodik, az oszlopfő tulipánfaragása a falikárpit virágmintáját nagyítja ki. Az oszlop derekán zsinór tekeredik, melynek az előadásban funkciója nincs, de titka és története bizonyára van. Hiszen ez a helyiség láthatólag-hihetőleg otthona a Jordán Tamás-forma Gozsdu Eleknek, és ő nyilván tudja, milyen emlék miatt őrzi azt a csinos spárgát. Néma ottlétünk ideje alatt ketten járogatnak be az íróhoz: a Koleszár Bazil Péter által kedvesen böszmére vett szolga és az Egri Márta alakításában kellően kiszáradtnak és megsavanyodottnak látszó áldozatos feleség. Zömmel azonban magára marad Jordán a gondolataival és a hangosan írt levelével. Elzsémbel nekünk ez a kócos hajú, borostás képű ember, akinek arcán a férfidurc a férfibájjal keveredik. A szeme olyan, mintha lumpolt volna, a száját pedig alig nyitogatja, úgy dől belőle a szó egy bő órán át. Felpanaszolja Anna érdemtelenségét, a viszony viszontagságait, a szerelemérzés viszonozhatatlanságát és ezt az egész, elhibázott, férfi+nő alapú konstrukciót.

Nekem úgy tetszik, hogy az előttünk megmutatkozó Gozsdu Elek nem nagyon szeretnivaló alak. Ezért is kell olyan nagyon szeretnivaló színésznek játszania, mint amilyen Jordán Tamás.

Stuber Andrea